Hogyan állj ki magadért, ha nem tudod, hogy mi zajlik benned?

Az asszertív kommunikáció egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mert jól
követhető lépéseket nyújt azzal kapcsolatban, hogy hogyan húzd meg a határaidat
egy helyzetben. Segít abban, hogy hogyan fogalmazd meg olyan módon az érzéseidet
és szükségleteidet, hogy az mások számára is elfogadható legyen. De mit tehetsz
akkor, hogy ha fogalmad sincs, hogy pontosan hogyan is érzel az adott helyzettel
kapcsolatban és mire lenne szükséged? Vagy ha éppen az okoz nehézséget, hogy
mások érzéseire és szükségleteire ráhangolódj?

De mitől is lesz asszertív a kommunikációd? Az asszertív kommunikáció abban tér el
az agresszív és a passzív kommunikációs stílustól, hogy megjelenik benne mind a
saját, mind a másik szükségleteire való odafigyelés egyszerre. Míg az agresszív
kommunikációs stílusnál a saját, a passzív kommunikációs stílusnál pedig a másik
szükségletei vannak előtérben.

Képzeld el a következő helyzetet! Megkérted a párodat, hogy vásároljon be, mert
tovább kell bent maradnod a munkahelyeden egy megbeszélés miatt. Hazaérve
csalódottan látod, hogy üres a hűtő, párodat pedig a nappaliban találod, ahogy
kényelmesen heverészik a TV előtt. Lehet számos kevésbé asszertív mondat
megfogalmazódik benned egy fárasztó nap után, de most nézzük végig először az
asszertív kommunikáció lépéseit. Természetesen nem mindegy, hogy ez a helyzet
milyen párkapcsolati kontextusban történik, ritkán előforduló figyelmetlenségről van
szó vagy pedig a párod rendszeresen figyelmen kívül hagyja a kéréseidet. Most az
egyszerűség kedvéért nézzük meg az első esetet!

Az asszertív kommunikáció azzal kezdődik, hogy felvázolod, hogy mi az a helyzet,
ami zavar, jelen esetben az, hogy kérésed ellenére üresen találtad a hűtőt. Ezután
jöhet a gondolatok és érzések megfogalmazása, például annak kifejezése, hogy
mennyire csalódott vagy, hogy párod nem teljesítette a kérésed és ilyenkor attól
tartasz, hogy nem vagy elég fontos a számára. Végül pedig az asszertív
kommunikáció csúcsa az asszertív kérés, amiben kifejezed az igényeidet és
szükségleteidet, például megkéred a párod, hogy legközelebb legyen figyelmesebb
vagy bármi más, ami számodra fontos egy ilyen helyzetben.

Nézzük meg, hogy miért is kell saját magadat és másokat jól értened ahhoz, hogy
asszertíven tudj kommunikálni! Ha nem vagy tisztában azzal, hogy mit gondolsz és
érzel egy helyzetben, mire lenne szükséged, akkor a közlésed hiányos és ezáltal
nehezen érthető lesz. Ha csak az igényeidet fejezed ki a másik felé, akkor kevésbé
valószínű, hogy meg fogja azt hallani, mert nem érti, hogy mi játszódik le benned.
Például ha csak simán elküldöd a boltba. Sokkal könnyebb a másiknak egy érzéseket
is tartalmazó közlésre reagálni.

De közben a másik szempontjainak a megértése is nagyon fontos. Ha negatív
szándékot észlelsz ott, ahogy ez valójában nincs (pl. a fenti példában a másik szándékosan nem csinált meg valamit), akkor nagyobb az esélye annak, hogy
támadóan fogsz reagálni és nem tudod megőrizni a nyitottságodat. A másik
megértése az időzítés miatt is fontos. Ha olyankor hozakodsz elő a kéréseddel,
amikor a másik éppen nem annyira befogadó (pl. mert éppen az előbb húzta fel
valaki), akkor elképzelhető, hogy nem lesz vevő a kérésedre, bármilyen asszertíven
sikerült is megfogalmaznod. Fel kell tudnod mérni azt is, hogy mennyire mélyen
tárhatod fel a másik előtt a gondolataidat és érzéseidet (pl. a fenti példa egy mélyebb
feltárást tartalmaz – félek, hogy nem vagyok elég fontos neked). Egy közeli
kapcsolatban ezt jobban megteheted a sérülés veszélye nélkül, míg egy távolabbi
kapcsolatban érdemesebb jobban a felszínen mozogni.

Ha szeretnél azon dolgozni, hogy egyre jobban értsd magad és a másikat egy-egy
konfliktusos helyzetben, akkor csatlakozz a júniusi Kapcsolódó pszichodráma
workshophoz, ahol élményszintű tudást szerezhetsz arról, hogy hogyan kapcsolódsz
másokhoz és hol vannak az elakadásaid.